fbpx

Tárczy Virág

Mi derül ki egy termék csomagolásáról?

Az élelmiszerek csomagolását számos dologra használják fel a gyártók.
Az egyik talán legfontosabb tényező – azon kívül, hogy a terméket egységekbe rendezik –, hogy felkeltsék a figyelmet, és elérjék, hogy a vevő kézbe vegye, és tüzetesebben megnézze a terméket.
A csomagolás rengeteg információt tartalmaz, melyet valóban érdemes elolvasnunk, mielőtt a terméket megvásárolnánk. Az információk közzétételére rendeleti szabályozás is van, pontosnak, jól láthatónak és közérthetőnek, nem megtévesztőnek és letörölhetetlennek kell lenniük.

Az előrecsomagolt élelmiszereken a következő információkat kell feltüntetni:

  • az élelmiszer neve;
  • az összetevők listája;
  • az allergénekre vonatkozó információk;
  • bizonyos összetevők mennyisége;
  • minőségmegőrzési idő vagy fogyaszthatósági idő;
  • származási ország, ha az egyértelműség miatt szükség van rá (pl. ha a csomagoláson valamely ország zászlaja vagy híres jelképe látható);
  • az Unióban bejegyzett élelmiszer-vállalkozó vagy az importőr neve és címe;
  • nettó mennyiség;
  • különleges tárolási és/vagy felhasználási feltételek;
  • felhasználási útmutató (ha erre szükség van);
  • alkoholtartalom (az 1,2 térfogatszázaléknál magasabb alkoholtartalmú italok esetében);
  • tápértékjelölés.

Példaképpen nézzük a Detki Vitál Fitt, sós termékének csomagolását.

A front oldalon látszik a termék megnevezése, főbb jellemzői, valamint a gyártói logó és kép a termékről.

Nézzünk a hátoldalról néhány érdekességet!

Az egyik talán leginformatívabb adat a termék összetétele!

Az összetétel esetében az alapanyagokat tömegük szerinti csökkenő sorrendben, az előírt nevükkel jelölve kell felsorolni.

Minden olyan összetevő mennyiségét meg kell adni (százalékban):

  • amelynek neve szerepel a termék megnevezésében (pl. „teljes kiőrlésű kréker”);
  • amely a jelölésen szóval, képpel vagy ábrával hangsúlyozva van (pl. „teljes kiőrlésű”);
  • amely alapvetően jellemez egy élelmiszert, és megkülönbözteti azt más élelmiszerektől.

Az allergénekre vonatkozó információk
Az összetevők listájában ki kell emelni az allergiát okozó anyagokat, pl. eltérő betűtípussal, stílussal vagy háttérszínnel. A kréker esetében a félkövér betűtípust láthatjátok.
Ha az összetevők nincsenek felsorolva, az allergének megjelölésének a „tartalmaz” szóból és az allergén nevéből kell állnia.

A következő nagyobb jelölés a tápértékekre vonatkozik, mely 2016. december 13-tól kötelező elemmé vált – egyesektől eltekintve – az előrecsomagolt élelmiszerek esetében.

A jelölésnek vannak kötelező, illetve önkéntes elemei is.

  • Kötelező feltüntetni: energia, zsír és abból telített zsírsavak, szénhidrát és abból cukor, fehérje, só.
  • Önkéntesen feltüntethető: egyszeresen telítetlen zsírsavak, többszörösen telítetlen zsírsavak, poliolok, keményítő, rost, bármely – meghatározott – jelentős mennyiségben jelenlevő vitamin és ásványi anyag.

Tápértékjelölés kifejezése

  • Az energiatartalmat és a tápanyagok mennyiségét minden esetben 100 g-ra vagy 100 ml-re vetítve lehet látni a csomagoláson.
  • Az energiatartalom és a makrotápanyagok mennyisége önkéntesen megadható a beviteli referenciaértékek százalékában is, 100 g-ra vagy 100 ml-re kifejezve. Ez esetben az alábbi mondatot kötelező a tápértékjelölés közvetlen közelében feltüntetni:
    „Referencia beviteli érték egy átlagos felnőtt számára (8400kJ/2000kcal).”

Ugye ti sem szeretitek a túl apró betűket? A termékek feliratozása során az olvashatóság alapkövetelmény, a betűméret bizonyos méretnél nem lehet kisebb.

Forrás:
https://portal.nebih.gov.hu/-/2016-december-13-tol-kotelezo-lesz-az-elelmiszereken-a-tapertekjeloles
https://europa.eu/youreurope/business/product-requirements/food-labelling/general-rules/index_hu.htm#shortcut-2

A cikk 2023.05.17-én készült a szabályozás változhat, aktuális információkért a hatályos jogszabályt javasoljuk átolvasásra.